Sósűrűség – ppt

A tengervízben oldott só mennyiségét, két módon mérhetjük. Mérhetjük a só ezrelékes részarányát – ppt (part per thousand), vagy a víz fajsúlyát –kg/dm3-ben. A sótartalmat nem befolyásolja a hőmérséklet, de a fajsúlyt igen. A sűrűségmérők ezért az optimális 25 °C-ra vannak beállítva. Természetes környezetben a korallszirtek sósűrűsége általában 1.025 kg/dm3 (35ppt). A korallok 1.020-1.028 közötti sűrűséget képesek tartósan elviselni. Akváriumban az 1.023 érték az ideális.

Terápiás okokból (általában karantén medencében), 1.015-1.009 értékre is csökkenthetjük a sósűrűséget, ami a külső élősködők elpusztításához alkalmazható. A terápia végeztével fokozatosan, lassú ütemben kell visszaállítani a eredeti értéket.

Kémhatás – pH

A kémhatás a víz hidrogénion-koncentrációjának mértékét mutatja, amely 0-7 közötti érték esetén savas, 7-14 között pedig lúgos. A korallzátonyok kémhatása 8.1-8.2 közötti, enyhén lúgos közegben változik. Éjszaka – a fotoszintézis megszűnésével -, ez az érték néhány tizeddel le szokott csökkenni. A csökkenés oka a széndioxid felhalmozódása, a fotoszintézis leállása után. Ez az érték nappal újra helyreáll.

A pH szint általában önmagától beáll az akváriumban, külön szabályozást nem igényel. Amennyiben mégis szükség lenne rá, a pH érték megváltoztatása viszonylag nehéz. Ha gondot okoz, akkor általában alacsony értékben szokott eltolódni, fontos ilyen esetben, hogy megtaláljuk a probléma okát, és átmenetileg mésztartalmú vízzel, néhány óra alatt visszaállítsuk az eredeti értéket. Ilyen csökkent értékeket eredményezhetnek különféle szerves anyagok, elsősorban a szerves savak felhalmozódásai. Fehérjelehabzóval, és aktív szén használatával, kivonhatjuk ezeket a vízből. Ha ez követően is alacsony a pH-érték, akkor a víz keménysége a probléma. A keménység helyreállításával a kémhatás is kedvező lesz.

Problémát okozhat a rossz minőségű (nem kereskedésekben vásárolt) kő, illetve aljzat is, melyek saját pH-juk szintjéhez csökkentik a víz kémhatását. Ha jelentős a makroalga állomány az akváriumban – az intenzívebb fotoszintézis hatására -, nappal és éjszaka, nagyobb pH-értékváltozásokon megy keresztül a víz. Ilyen esetekben segíthet az algaszűrő, mészreaktor, vagy széndioxid adagolás.

A hirtelen pH változás nagy pusztítást okoz az apró élőlények között, melyek bomlástermékei feldúsulhatnak vagy erős algásodás indíthatnak be.

Hőszabályozás – °C

Természetes környezetben, a zátonyokon 1-2 fokos ingadozás tapasztalható éves szinten. Mivel a trópusi zátonyok hőmérséklete szinte állandó, a tengeri élőlények nincsenek hozzászokva a hirtelen hőmérsékletváltozáshoz. Ehhez igazodva, az optimális vízhőmérsékletet a tengeri akváriumban 25°C-ra érdemes beállítani. Ettől eltérő hőmérsékletet elsősorban a tenyésztők igényelnek. A mérsékelt övi halak jobban alkalmazkodnak a hidegebb vizekhez és a nagyobb hő ingáshoz, de a 25°C feletti hőmérsékletet már nem bírják.

A korallok különösen érzékenyek a víz hőmérsékletére, 30°C felett már végzetes károsodást szenvednek. Egyes érzékeny korallfajták 28C-on azonnal elpusztulnak. A 25°C-os hőmérséklet szinten tartása, nyáron okoz gondot, mivel a 30-32°C os külső hőmérsékletre az akvárium is reagál. Nyáron ezért különösen fontos a korallos medencék hűtése. Értékes korallok tartása esetén, érdemes lég kondicionálni az akvárium helységét, szakkereskedésekben már kaphatók akváriumhűtő berendezések is. Érdemes 2db, jó minőségű vízmelegítőt beszereznünk, hogy meghibásodás esetén se változzon meg a víz hőfoka – hidegebb irányba se.

Keménység – nk°

A vízkeménység; a vízben oldott különféle sók koncentrációját jelenti. Külön definiáljuk a karbonát keménységet (változó keménység) és az állandó keménységet. Együtt adják az összkeménységet.

A karbonát-keménységért, a kalcium és a magnézium szénsavas sói, a hidrokarbonátok a felelősek. Az állandó keménység; a különféle sók (klorid, szulfát, foszfát) koncentrációja. A karbonát-keménység, a pH ingadozásait csökkenti, sokan nevezik ezért ezt puffer-kapacitásnak.

A hidrokarbonátok oldatában, bikarbonát ionok (HCO3-) vannak, amelyek képesek átalakulni szénsavvá (H2CO3-), hidrogénionok felvétele segítségével. A folyamat fordítva is megvalósulhat. Ezek a bikarbonátok, leadva a karbonát iont, karbonáttá (CO32) is alakulhatnak. A hatás ezeken, az egyensúlyi reakciókon alapul.

A három állapot a vízben folyamatos változik oda-vissza, az egyensúlyi állapot, a karbonát állapot.

Az egyensúly eltolódhat, ha savak vagy lúgok kerülnek a vízbe. Miközben a lúgok vagy savak semlegesítődnek, a pH szinte változatlan marad. Ennek oka, hogy a víz kémhatását a vízben lévő szabad hidrogén ionok száma is meghatározza. A savak hidrogénion többletet okozhatnak, melyet a bikarbonát felvesz, és szénsavvá alakul át. A lúgok hidrogénion hiányt okoznak, ennek hatására a bikarbonát hidrogénion leadásával pótolja a hiányt és közbe karbonáttá alakul. A karbonát-keménység mutatja meg, hogy mekkora lúg vagy sav mennyiséget tud a biológiai rendszer semlegesíteni.

A tengervíz karbonát-keménysége minimum 6-7 nk° kell, hogy legyen, korallos medencékben ajánlott a 10-12 nk°.

Alacsony keménység általában csökkenti a pH értéket is. Növelni nehéz az alacsony értéket, bár Puffer tabletták tartós adagolásával megoldható, amíg megtaláljuk az alacsony érték okát.

A kétkomponensű készítmények – melyek a vízkeménységet és a kalciumtartalmat is növelik -, fontos nyomelemeket is tartalmaznak. Adagolásukkal jól karbantartható a víz mésztartalma és pufferelő rendszere. A keménység, a pH, és a kalcium együttes megfelelő értéken tartásához alkalmas mészreaktorok használatával, elkerülhetők a túletetés problémái és stabil állapot teremthető.